Egy teljesen új csarnok felépítése alapos tervezést és megfontolást igényel. A folyamat átláthatósága érdekében ebben a bejegyzésben leírjuk, hogyan épül fel egy csarnok, Barracon módra.
Legyen szó akár ipari csarnokról, akár sportcsarnokról, egy ekkora beruházás átlátható folyamatokat kíván. Ebben a folyamatban pontosan látnia kell a megrendelőnek és kivitelezőnek is, hogy hol tartanak, mikor lesz kulcsrakész az épület és milyen kérdések merülhetnek fel az adott lépésnél.
1. A telek kiválasztása
Természetesen építkezni csak úgy lehet, ha van hova építkezni. Ám a közhelyen túl sokkal fontosabbak feladataink is vannak.
Amikor a telek kijelölése, választása zajlik mindenképp vegyük számításba a (helyi) rendeletek által előírt beépíthetőségi szabályokat.
Emellett a telek magassági korlátozása szintén sarkalatos pont, azaz az adott területre milyen magas épületet szabad felépíteni. Pl: GKSZ6 építési övezet esetén 6,5 méter lehet az épület magasság.
Szintén nagyon ajánlott a kiszemelt telek megvásárlása előtt egy talajmechanikai vizsgálatot megrendelni. Előfordulhat, hogy a talaj alatt folyások vannak, magas a belvíz vagy homokos a talaj. Ez mind-mind növelik az alapozás költségeit, ami többi milliós kiadást is jelenthet.
A telek esetén szintén fontos a közművek jelenléte. Ezt is érdemes ellenőrizni, hiszen pl. egy sportcsarnok használata víz és áram nélkül elképzelhetetlen. Ahogy (ha szükséges) az internet kapcsolat adta lehetőséget is célszerű egyeztetni a szolgáltatókkal, bár mobilinternet esetén szerencsére Magyarország elég jó lefedettséggel bír.
2. Igények összeállítása, egyeztetés a Barracon-nal
Ha már adott a telek, érdemes bevonni a Barracon-t az egyeztetésekben. Ez az a pont, ami akár többszöri részletes egyeztetést igényel mint írásban, mind szóban. Fontos, hogy minden kérést, igényt átbeszéljünk így pontos képet kapunk a leendő csarnokról.
A Barracon ezt a folyamatot tapasztalatával segíti, így az ügyfél, megrendelő teljeskörű támogatás kap elképzeléseihez.
3. Árajánlat
A igényfelmérés után állítható össze egy árkalkuláció, árajánlat. Ezt mi 30 napig tartjuk érvényben, és tervezünk némi mozgásteret is, mivel a nyersanyagok ára állandó mozgásban, változásban van.
Ezt az árajánlatot még nem tekinthetjük végleges verziónak, leginkább egy 95%-os pontosságú becslést kap a megrendelő, a fenti okok miatt.
4. Ütemezés egyeztetése
Pontosítani kell a csarnok különböző folyamatainak határidejét. Pl: gyártás, helyszínre való leszállítás vagy összeszerelés körülbelüli időpontját.
Fontos a pontos egyeztetés, hiszen egy szoros határidő esetén 1-1 folyamat kisebb elcsúszása is kihat a ráépülő folyamatokra. Emiatt pl. egy megbeszélt betonozást arrébb tenni a további folyamatok eltolásával jár, ami több nap is lehet.
5. A szerződés megkötése
Ha mindent egyeztettünk jöhet a szerződés megkötése. A szerződés tartalmazza a fizetési ütemezést, munkafázisok ütemezését és sok egyéb mást is. A szerződés aláírása után már nincs lehetőség módosítani az igényeken, terveken. Pl: mekkora legyen a kapu. (ha mégis módosítani kell, az többlet költséggel járhat).
6. Előleg utalása a megrendelő részéről
A szerződés megkötése utána elkészül az előleg bekérő első üteme.
7. Statikai és kiviteli terv elkészítése
Az utalása beérkezése utána megkezdődik a statikai és a kiviteli tervek elkészítése.
8. A tervek aláírása és a második előleg utalása
A tervek közös áttekintése és aláírása után esedékes az előleg második részletének átutalása. Ezek után pedig elindítjuk a konkrét sátorcsarnok gyártását.
9. Talajrendezés, földmunkálatok
Felelős építési vezető és az építési napló megnyitása után megkezdődhet a talajrendezés/földmunkálatok. Itt a felső humuszréteg levétele és depozása után a NULL pont-hoz való talajszintezés következik, majd a betonpontok kiásása.
10. Betonozás
A csarnok pillérei alá kerülő un. betonpontok „szerelőbeton” és „vasalt betonozása” történik. Igény esetén a teljes terület betonozása is lehetséges.
11. Száradási idő
Betonozás után 21 nap száradási időt kell kivárni. Ezek után terhelhető a betontest.
12. Kezdődhet a sátorváz felépítése
Kezdődhet a sátorváz felépítése. Igény esetén trapézlemezelt vagy akár hőszigetelt szendvicspaneles oldallal is építjük a csarnokot.
13. A sátorponyva felépítése
A sátorvázra folyamatosan kerül fel sátorponyva.
14. Az épület átadása
Az épület átadása és építési napló zárása az utolsó fontosabb mérföldkő a csarnoképítés folyamatában.
Összefoglalás
A fenti listában bemutattuk a csarnoképítés folyamatának főbb lépéseit, ami természetesen az apróbb lépéseken túl folyamatos kommunikációról és transzparens jellegű együttműködésről is szól. A lépésekkel, a folyamattal, vagy bármilyen felmerülő csarnoképítési kérdéssel kapcsolatban vegye fel velünk a kapcsolatot.